Az angolszászoknál az egymás melletti csőelrendezésű dupla golyós puskák különös megbecsülésnek örvendenek. Mikor Magyarországon jártam disznóhajtáson, várakozásaimhoz képest több dupla golyóst láttam a vadászok kezében. Ezért szívesen vallok a Vadvilág Magazin olvasóinak a dupla golyósok és köztem fennálló meghitt kapcsolatról. Sok vadász úgy gondolja, hogy a dupla puskák csak közeli lövésekre alkalmasak. Pedig ha csöveiket kellő alapossággal lőtték be és forrasztották össze, akkor teljes mértékben képesek 200 yardos lövésre a nagy kaliberekben, és legalább 300 yardra a laposabb ballisztikájú kaliberekben (1 yard = kb. 0,91 m). Természetesen, ha valaki villásszarvú antilopra megy vadászni a prérin, vagy birkára a hegyekben, ahol szükséges lehet az 500 yardos lövés, akkor sokkal jobban jár egy jó tolózáras ismétlővel vagy egycsövű gavallérpuskával. Életem hetven évéből ötvennyolc esztendőn át a horgászat, a vadászat és a lőfegyverek megszállottja voltam. Ennek az 58 évnek az első felében, bár egymás melletti csőelrendezésű sörétes puskákkal vadásztam, a golyós fegyvereim mind tolózárasok vagy alsókulcsosak voltak. (Észak-Amerikában ezek még ma is népszerűek és elterjedtek.) Aztán körülbelül 30 évvel ezelőtt rájöttem, hogy egyetlen másik puskának sincs olyan egyensúlya, egyik sem olyan kézhez álló, egyiknek sincs olyan klasszikus karaktere és kisugárzása, mint az egymás melletti csőelrendezésű dupla puskának.
Ron Vella
Bővebben a magazinban!
