Torontóból indulva, lódenzöld zsákjaimat könnyen megtaláltam a luxuskofferek között, amikor átszálltam az egyik gépről a másikra. A kis yakutai repülőtéren viszont legalább tizenöt hasonlót hozott a futószalag…
Már egy hete nem borotválkoztam, nehogy piperkőcnek nézzenek Alaszkában, de az én kis borostám labdába se rúgott az ott álldogáló prémvadász, aranyásó és egyéb foglalkozású urak bozontja mellett.
Egy Gary nevezetű outfitterrel állapodtam meg, a tanyája az Alsek folyó mentén állt. Érkezésem napján egy kapitális jávorbikát és egy hatalmas fekete medvét láttam. Másnap ötvenöt sast számoltam meg. Harmadnap reggel hatalmas medvét láttunk a partra igyekezni. – Na, látod, korán kell kelni, ha a nagyfiúkat kint akarod érni! De ez nem elég nagy neked… – dörmögte vezetőm, Gary, és ledőlt kicsit pihenni a reggeli les közben. Nekem ugyan elég nagynak tűnt… de reggeliztem, majd folytattam a figyelést. Egyszerre egy nagy medve
jött elő. De mire hívtam Garyt, megjöttek a bocsok is. Szóval „Big Mama”. Később a tengerparton a homokban egy nagy medve nyomát találtuk, benne egy farkasét. Ezt jó előjelnek véltem.
Az ebéd utáni cserkeléskor az volt az érzésem, valami történni fog. Meg sem lepődtem, amikor egy jókora, vagy két és fél méteres medvét pillantottunk meg. Elmélyülten halászott, tőlünk vagy száz méterre. – Ez is túl kicsi – súgta Gary –, nem neked való! Egy óra múlva megláttunk egy másikat. – Ez elég nagy, de kopott a bundája
– hangzott a döntés. Arra gondoltam, három nap alatt több medvét látok, mint mások egy hónap alatt. De azért mégis az a biztos, ami már terítéken fekszik… Ezért amikor az első medvét újra megpillantottuk, egy homokbuckára hasaltam a lövéshez. De Gary ékesszólóan hadarta, hogy én nem ezt akarom. Újra meggyőzött, így megkegyelmeztünk a lassan már ismerőssé váló dörmögőnek.
Pár órás böjt után újabb medvét láttunk meg a folyó túloldalán. Ez nagy, sötét, szép bundájú példány volt. Szó nélkül gázoltunk át a kilométer széles vízen és a parton mélyre taposott medvecsapáson. A parti fák között közeledtünk, de mikor háromszáz méterre lehettünk tőle, a medve eltűnt a fák között. Egy kis szigetre ültünk ki és figyeltünk.
A „Big Mama” kijött két csemetéjével. Egy idő után Gary megszólalt: – Na, ez aztán medve! Egy stud! (A „stud” – csődör – a legnagyobb elismerést jelentette tőle; azt hiszem, annak látta saját magát is.)
Bővebben a magazinban!
