Frederick Oliver Robinson, Ripon 2. márkija (1852–1923). Ripon 2. márkija a repülő madarak lövése terén minden idők legkiválóbbja volt.
Hiába érvelnek némelyek Fred Kimble, Nash Buckingham vagy Bogardus kapitány mellett – teljesítményüket aligha lehet összehasonlítani a lordéval. Ripon még a viktoriánus és Edward-kori versenylövészet hevében sem csupán az általa elejtett szárnyas és szőrmés apróvad mennyiségével tűnt ki, hanem a sörétes puska kezelésének rendkívüli képességével, egyedül álló lőtechnikájával is. V. György király közeli barátjaként, élete utolsó pillanatáig megőrizte rendkívüli lőtudását, és 1923-ban, 71 éves korában, fegyverrel a kezé ben halt meg a Ripon közelében levő Dallowgill Moorban, miután egyetlen hajtásban 51 grouse-t sikerült lőnie.
Kétségtelenül ő volt a legkiválóbb sörétlövő, akit Nagy-Britannia valaha is a világra szült. Lord Ripon sosem rejtette véka alá a tehetségét, sőt feljegyzéseket vezetett ennek bizonyítására. 1867-től egészen addig, mígnem 1923-ban, egy sikeres grouse-vadászat végeztével holtan esett össze a hangában, vadásznaplójának aprólékosan vezetett feljegyzései szerint elképesztő mennyiségű, pontosan 556 813 apróvadat lőtt. A fácán volt a kedvenc vadja – csak 1867–1895 között nem kevesebb mint 241 000 madarat ejtett el Studley Royal nevű yorkshire-i birtokán és egyéb vadászterületein. Feljegyezték, hogy őlordsága egyszer egyetlen perc alatt huszonnyolc fácánt lőtt az általa kedvelt „két töltögető – hármas ikerpuska” felállással vadászva.




















