A békebeli nagy apróvadvadászatok „hivatalos nekrológja” 1936. november 14-én jelent meg a The Field magazinban: „A nagyvadászatok kora végleg leáldozott. Már csak kevesek számára lehetséges, hogy augusztus elejétől újévig vadászattal töltsék az idejüket. Lord Malmesbury és Peter Hawker ezredes napjaitól kezdve, egy évszázadon át oly bőséges vadászati lehetősége volt a szigetországbeli felső tízezer tagjainak, amilyenben soha többé nem lesz részük.
Mindannyian olvastunk már az e korszakban elejtett vad mennyiségéről, amikor a birtokok versengtek egymással a mind bőségesebb, kiemelkedőbb, látványosabb terítékekért. Igen, a vadászterületek s a terítékek felettébb nagyok voltak – de vajon a vad mennyisége is olyan mérhetetlen volt-e, hogy még egy átlagos puskás is képes volt az általa lőtt madarak oly nagy számaival szerepelni, amelyek ma már elképzelhetetlenek lennének?
Persze mondhatnánk, hogy ha bármelyikünknek módjában állna idényenként 20 000 töltényt ellődözni, akkor mi is bízvást ráéreznénk a sörétlövés művészetének mikéntjére… Ám koránt sem bizonyos, hogy ez így lenne, s mindazonáltal az akkori lőszerek minősége és hatásfoka közel sem volt olyan jó, mint manapság. A puszta tények arra utalnak, hogy valóban voltak zseniális puskaforgatók.
Bővebben a magazinban!
