A kampók, vagyis a trófea. Mindkét nem szarvat (vadásznyelven: kampó) visel, amelyek nem cserélődnek (nem hullanak le), hanem az állat élete végéig növekednek. A kampó két részből áll: a csontos alapból és a szarvszárból (hüvely). A csontos alap a homlok csont nyúlványa. A gidáknál kb. 60 napos korban kezdődik a csontos rész fejlődése, és 90 naposan már megindul a kampó növekedése.
A kampónövekedés legaktívabb a táplálékban gazdag időszakban (áprilistól októberig), míg az év többi részében (télen) szinte leáll. Az ilyenkor bekövetkező lassulás következtében a kampón jól látható barázda képződik, amely az adott év kampónövekedésének a határát jelzi. A kampón található barázdák száma alapján pontosan megállapítható a lőtt állat kora.
Minden évben, a kampó tövénél új barázda képződik a hüvelyen, amely aztán fokozatosan felfelé tolódik az egész szarv mentén. Általában a bak kampói erősebbek, vastagab bak, és a nyitás (a két kampó közötti távolság) nagyobb, a szarv vége kb. 180°-ban ívelten hajlik vissza. A kecskék szarvai rendszerint vékonyabbak, közelebb állnak egymás hoz, és a végük hajlata kisebb, mindössze 100–120°.
Bővebben a magazinban!
