Kazahsztánba valahogy úgy kerültem, mint Pilátus a Krédóba.
Egy vadászcsoport egyik tagja az utolsó pillanatban lemondta a vadászatot, így az általa befizetett előleg miatt igen kedvező „Last minute”-áron mehettem. Így lehet úgy „spórolni”, hogy egy jó nagy, nem tervezett kifizetést csinál az ember… Kicsit tartottam a dologtól. Bár a külföldön elejtett első vadam egy zerge volt, de sem rutinos hegyi vadász nem vagyok, sem a lovaglásban nem vagyok különösebben jártas. Utoljára gyerekkoromban ültem lovon, mert szüleim gazdaságában volt ló is – persze nem nemes vérű hátas, hanem kocsi elé való haszonállat.
Bővebben a magazinban!
Kattintson a képre, és rendelje meg az előfizetést magazinunkra!