A grouse, ez az „elit” madár, nemcsak a földkerekség leggyorsabb, de talán legdrágább madara is. Sok vadász dédelgetett álma bekerülni a grouse-vadászok kiváltságos körébe – hát nekem sikerült!
A Skót-felföldnél szebb vidéket elképzelni sem nagyon lehet – de ez a szépség és jellegzetes környezet rendkívül mostoha éghajlati viszonyokkal párosul. Ez a vidék Európa egyik legvadabb szeglete, ahol embert csak apró, elszórt településeken találni. Az itt élő vadfajoknak állandó harcot kell vívniuk a túlélésért és utódaik felneveléséért. A tavasz beköszöntével mégis élettel telik meg a vad, szél verte táj. A hangamezőkkel és erikával benőtt dombvidék nyújt élőhelyet a grousenak, a skót hófajdnak (Lyrurus tetrix) is, mely kiválóan alkalmazkodott az itteni tél viharaihoz és a táplálékhiányhoz, acélos szárnya villámgyorsan repíti a lankák felett. Vadászidénye augusztus közepe táján kezdődik. Egyedüli hölgyvadászként német grófokkal, angol lordokkal és tehetős amerikai üzletemberekkel vettem részt életem első grouse-vadászatán. Hatásos belépőként helikopterrel érkeztem Sir William kastélyának udvarába, ahol a feleségek fenntartással, hogy ne mondjam, bizalmatlanul, az urak viszont melegen fogadtak, hódolattal üdvözöltek.
Lipp Adrienn
Bővebben a magazinban!
