Hogy miért mentünk Szibériába?
Mert ott élnek a világ legnagyobb őzbakjai.
– Milyen bakot szeretnétek lőni? – kérdezte a vadászatszervező.
– Nagyot! – válaszolta barátom.
– Rendellenest és nagyot! – szóltam én is szerényen.
– Mindenki nagy vagy abnormális őzbakot szeretne elejteni! De szervezek nektek egy szibériai őzbakvadászatot: ott tényleg nagy bakok vannak!…
Az előkészítés során megbeszéltük, hogy jávor szarvas-vadászattal fűszerezzük meg az utat. Oroszországban az őzbak vadászatának idénye augusztustól október végéig, a jávorszarvasé szeptembertől decemberig terjed, így a két fajnak a vadászatára az október tűnt ideálisnak. Szervezőnk a Kurgán régiót választotta, mert annak őzbakállománya kiváló, ott jó eséllyel lőhetünk jávorszarvast is, és a vadászat ára is megfelelő volt.
Közel 5000 kilométeres út érkeztünk meg a vadászházba. Egy szebb napokat látott rönkház kékre festett ajtókkal, ablakokkal. A helyi vadászokkal és gépkocsivezetőkkel együtt közel 20 fő szállásául szolgált. Az udvaron egy rönkből épült szauna, „ruszkaja banya”. Az udvart magas palánkkerítés védte az időjárás viszontagságaitól és a farkasoktól.
Tóth Zsolt