Tavalyi Sind-ibex-vadászatom során a kísérőmtől nagyon jókat hallottam a kék kos pakisztáni állományáról.
Hazaérkezésem után eldöntöttem, hogy márciusban visszatérek Pakisztánba. Itt 2006 óta lehet ismét kék kosra vadászni, évente 13-14 licence-et adnak ki, melyeket általában amerikai és orosz ügyfelek foglalnak be. A sikeres elejtések aránya azonban mindössze 60%, aminek nem az állomány az oka, hanem az ide kívánkozó vadászok nem megfelelő fizikai felkészültsége.
A kék kosok 4000 méter fölött élnek, életterük többnapi gyaloglással érhető el. Három magyarról tudok, akik szintén ezen a területen lőttek már kék kost. A közelmúltban Gyimesi Gyuri és Pásztó Csabi ejtett el egy-egy gyönyörű példányt. Vadászolvasmányainkból pedig tudjuk, hogy 1930-ban, az akkor még Indiához tartozó régióban gróf Apponyi Henrik hozott terítékre ebből a nemes állatból egy példányt. Több héten át, naponta harminc kilométert gyalogolva érte el a területet, mely az akkori viszonyok között hihetetlen teljesítménynek számított.
Molitorisz Károly
Bővebben a magazinban!
