Ifjúkorom óta közel áll a szívemhez az apróvadvadászat. Már akkor a fejembe vettem, hogy párpuskával fogok vadászni, és mindent megteszek azért, hogy megtanuljam a sörétlövés csínját-bínját. Nagy szemmel olvastam és nagy füllel hallgattam a legendás angol vadászatokról, tweedbe öltözött urakról, akik mindennek megadják a módját, a csodálatos tájról, a gyorsan, magasan repülő madarakról. Eldöntöttem, hogy eljutok ilyen vadászatra.
Sok évvel később az álom valóra vált. Nagy kihívás volt, sok keresgéléssel, hosszú szervezéssel, de sikerült lefoglalnunk egy időpontot a következő év októberére. Haladék nélkül utalni kellett a vadászat alapárát. Mivel Nagy-Britannia már nem tagja az Európai Uniónak, kezdődött a meghívólevelek beszerzése, a fegyverkiviteli engedélyek intézése. Október elejére minden összeállt, izgatottan vártuk a régóta áhított élmény eljöttét.
Budapestről Manchesterbe érkeztünk repülővel, onnan még kétórás autóút várt ránk Közép-Walesig, a mítoszok és legendák földjéig. Az éjszakát egy több száz éves, tóparti szállodában töltöttük. Bőséges reggeli után vittek minket a vadászházba. Nagyon szívélyes, barátságos fogadtatásban volt részünk. Mindenben érezhető volt az elegancia, a visszafogott luxus, az évszázados hagyományok.
A szokásos eligazítás után számhúzással döntöttük el a lőállások sorrendjét. Brit módi szerint az első helyünk után, az aznapi négy helyszínen mindig a számunkhoz hozzáadva 3-at, forog a csapat. Mindenki megkapta mintaszerű tweed-eleganciába felöltözött töltögetőjét, aki bepakolta a fel szerelést a szinte új Range Roverekbe, és elindultunk, hogy életre szóló élményben legyen részünk.
Bővebben a magazinban!
