Az első kék duikeremet a Dél-afrikai Köztársaság East Cape tartományában lőttem. A vadászat helyszíne hegyes-dombos, bokrokkal sűrűn benőtt területen fekvő, meseszép farm volt. Rusztikus vendégháza a régi búr időket idézte.
Reggel korán tíz fekete kísérővel autóztunk ki. Mivel hórihorgas barátomon volt a lövés sora, ezért a legesélyesebb helyre, egy vízmosás közepére állították, melyet a tíz fekete egy Jack Russell-terrierrel hajtott meg. Emberi számítás és a helyiek szakvéleménye alapján, a vadnak barátomtól karnyújtásnyira kellett volna elszaladnia. Mindketten egy-egy sörétes puskát kaptunk, ő választott először. Engem a vízmosástól kőhajításnyi távolságra, az úgynevezett kényszerváltóra állítottak, amelyet az első pillanatban teljesen esélytelen helynek ítéltem. Nem igazán tudtam elképzelni, hogy mi a búbánat kényszeríthetné a vadat arra, hogy épp erre jöjjön.