Feleségemmel, Zsuzsával 1976 óta járunk Afrikába. Nagyszerű hely. Igaz, előfordulhat, hogy lefekvés után egy gyík pottyan az ember fejére, vagy szép nagy pók ül a mosdóban. Egy kiadós trópusi zápor után gallyakon hintázó, szép rajzolatú kígyók néznek az ember szemébe, és a fekete mambával való találkozás is verejtékesen izgalmas lehet. Aki az ilyesmit nem kedveli, annak nem ajánlom. Viszont sehol sem ragyog úgy a csillagos ég. A teraszról látjuk a delfineket, az Indiai-óceán morajlása kellemesen elaltatja az embert, s még sorolhatnám… egyszóval mi szeretünk oda járni.
Haga-Haga csendes nyaralófalucska az Indiai-óceán partján, a HagaHaga folyó torkolatánál. Talán harminc éve jártunk ott először; két évtized óta, november–december néhány hetére nyaralót bérlünk, ötven méterre az Indiai-óceántól. Könnyebb a skandináv teleket kibírni, ha az Indiai-óceán langyos vizébe lógathatom a lábamat.
Az évek alatt sok barátot szereztünk a környéken. Nagyszerű bozótidisznó-vadászatokra vagyok hivatalos, de errefelé fontos tevékenység még a horgászat és a kagyló gyűjtés apálykor. Esténként grillezünk vagy valamelyik szomszédnál borozgatunk, és megoldjuk a világ minden problémáját. De térjünk a lényegre – azaz az elefántra!
Bővebben a magazinban!
