Miért utazott a gróf többéves felfedezőútra Kelet-Afrikába?
Nem vagyok valami nagy utazó. Régen megettem kenyerem javát, de mindössze hat országban jártam. Ezzel szemben – a vadászirodalom mellett – hasonlóképpen odavagyok a földrajzi felfedezések históriáiért. Egyik kedvencem gróf Teleki Sámuel (1845–1916), aki családjának református ágához tartozott. Erdélyben élt. Kiváló vadász és Habsburg Rudolf trónörökös személyes jó barátja volt. S talán a trónörökös sugalmazta számára Kelet-Afrikát úti célnak, amikor hosszú időre el akarta hagyni szűkebb pátriáját. Amellett, hogy fehér foltokat törölhet le a földrész térképéről, döntő érv lehetett, hogy ott rengeteget vadászhat is. Nem részletezem 1886–1889 közötti expedíciója közismert eredményeit.
Sokunkban, így bennem is, felmerült: valójában mi az ördögnek ment gróf Teleki Samu Afrikába, s töltött ott majdnem három évet?! Nem volt – s nem is lett – tudós vagy kutató. Vadászexpedíciónak ez túl hosszú… Az első hosszadalmas, kimerítő és sikeres szafari után nem indul haza, hanem újra útra kelt. De célja – hogy Etiópia felől is megközelítse az általa felfedezett két tó vidékét – nem túl meggyőző. Ekkor érte utol a mayerlingi tragédiának, a kor egyik legnagyobb és legtitokzatosabb „bűnügyének” a híre: barátja, Rudolf trónörökös, Ferenc József és Erzsébet királyné (Sisi) egyetlen fia, Vetsera Marie báró – kisasszonnyal öngyilkos lett a mayerlingi vadász kastély – ban. A hír hallatán Teleki rögtön haza akart utazni. Személyzete nehezen vette rá, hogy az etiópiai utat úgyahogy befejezze… Ahogy érthetetlen a hároméves utazás, úgy még érthetetlenebb a hirtelen befejezés. Miért? Egyes pletykák szerint: „Keresd a nőt!” – mégpedig: Stefánia főhercegnőt. Az egyik változat szerint Teleki meg – sértette, a másik szerint – tulajdonképpen még nagyobb „sértés” – szerette. S ezt torolta meg valamely titkos határozat, hogy évekre távoznia kell hazájából.
Bővebben a magazinban!
