Újratöltöttem – és láss csodát: a farkas megállt a hóban!
Argalivadászatra jöttünk Mongóliába, de puskáink nem érkeztek meg, így rosszkedvűen utaztunk be a Dzsingisz Kán repülőtérről a Dzsingisz kánról elnevezett taxitársaság járműveivel Ulánbátorba, a Dzsingisz Kán Hotelbe. A szállodát most nyitották meg, italkészletük szegényes volt. Javasolták, hogy menjünk el a nem messze található Dzsingisz Kán sörözőbe. Mi azonban olyan elcsigázottak voltunk, hogy beértük a helyben rendelkezésre álló jéghideg sörrel és helyi vodkával, amit stílusosan és meglepő módon Dzsingisz kánról neveztek el.
Egy napot várni kellett. Megtekintettük a Nemzeti Vadászati Múzeumot. A szegényes, kopott kis épületben csodálatos kincseket rejtegetnek. Hatalmas argalicsigák mellett lenyűgöző méretű kőszálikecske-szarvak, óriási maralés szibériaiőzbak-agancsok sorakoztak egymás után, méltatlan körülmények között. Nálam a dámspíszernek és a kocakampóknak is nagyobb a becsülete. Hej, te argali, aki még a hegyek közt nyargalászol, ígérem, ha hazaviszlek Dömsödre, akkor sokkal különbül fogok veled bánni! Ha akarsz jönni, ha nem!…
Dr. Gergely Imre
Bővebben a magazinban!
